Merítés-díj 2020 – fikciós széppróza 2.

Az adásban falat bontunk és múltat temetünk, író-ösztöndíjjal Svájcba utazunk és téeszesítünk, valamint majdnem belefutunk egy, a mágikus realizmussal operáló regénybe, de csak majdnem. Gauss-görbe és Valentino Rossi - minderről ezúttal is Pauló Edittel kiegészülve beszélget a csapat

Az adásban az idei Merítés-díjas finalisták közül ezekről a könyvekről van szó:

Moesko Péter: Megyünk haza (Műút könyvek)

Darvasi László: Magyar sellő (Magvető)

Láng Zsolt: Bolyai (Jelenkor)

Végel László: Temetetlen múltunk (Noran Libro Kiadó)

Csabai László: A vidék lelke (Magvető)

Merítés-díj 2020 – fikciós széppróza 1

Az adásban Pauló Edit a vendégünk, hármasban beszéljük meg, miért teljesen lényegtelen, mit csinál munkaidő után egy multis dolgozó, hogy néz ki egy próza, amit három nyelven írtak meg, miért fájhat egy fej, és miért jobb néha sehol lenni, mint valahol.

Az idei Merítés-díjas finalisták közül ma ezekről a könyvekről beszélünk:

Hegyi Ede: A senki

Barnás Ferenc: Életünk végéig

Molnár T. Eszter: Teréz, vagy a test emlékezete

Gyurkovics Tamás: Migrén. Egy bűntudat története

Bodor Ádám: Sehol

(Majdnem) összkontinentális fantasy-körkép, nemcsak rajongóknak

Vendégünk, Puskás Gábor elmeséli, mi ejtette őt rabul a fantasy műfajában, és milyen evolúciós stádiumokon ment át mind a zsáner, mind a saját irodalmi ízlése. Megtudjuk tőle, miért nevezi az egyik kedvenc regénye tompáknak az embereket, hogyan állnak össze tablóvá Amerika új és régi istenei, valamint hogy miért szeretné tudni, hogy is mondják lengyelül azt, hogy „’oszt”.

Az adásban ezekről a könyvekről beszélünk:

J.K. Jemisin: Az ötödik évszak

Andrzej Sapkowski: Vaják I. – The Witcher – Az utolsó kívánság

Neil Gaiman: Amerikai istenek

Nagyon színes könyvszemle

Olyan regényekkel készültünk az adásra, amelyek ideálisak a kikapcsolódásra, de feltétlenül elég mélyek ahhoz, hogy a strandon se kelljen eltakarni a borítót. Booker-díjas ál-viktoriánus regény visz el minket Új-Zélandra az aranyláz idején, megtudjuk, milyen felnőtt lehet abból, aki kamaszkorában a gimis bálok királya volt, és még az is kiderül egy egyetemi előadásokat tartalmazó kötetből, hogy mi köze a plázák könyvesboltjainak a bestsellergyártáshoz.

Az adásban ezekről a könyvekről beszélünk:

Eleanor Catton: A fényességek

Sally Rooney: Normális emberek

Sally Rooney: Baráti beszélgetések

Jason Epstein: A könyvkiadás múltja, jelene és jövője

Vlagyimir Szorokin: Manaraga

(Ön)életírás  haláltáboron innen és túl

A második világháború nem csak a frontokon zajlott. Óriási áldozatot hoztak azok is, akik otthon maradtak, azok élete pedig, akiket bármilyen okból koncentrációs táborba vittek, szavakkal leírhatatlanná vált. Mégis döntöttek úgy írók, hogy ezt a borzalmat egyszerűen muszáj megpróbálni dokumentálni, így született meg egy regény a háború párizsi éveinek erkölcsi és fizikai lövészárkairól, arról, hogy milyen hazavárni egy férjet, akit politikai fogolyként elhurcoltak a nácik, és arról, hogy ez a férj hogyan tartotta a legfontosabb kötelességének azt, hogy ember maradjon egy olyan rendszerben, amit arra hoztak létre, hogy az elhurcoltaktól elvegye emberi mivoltukat.

Az adásban ezekről a könyvekről beszélgettünk:

Simone de Beauvoir: Mások vére

Marguerite Duras: Fájdalom

Robert Antelme: Emberfaj

Tényleg: mennyit ér az ember háború idején?

Julie Orringerrel beszélgettünk nemrégiben magyarul is megjelent regénye, az Üldözöttek gyűjteménye kapcsán, melynek alcíme – Mennyit ér az ember háború idején – leírja a főhős, Varian Fry és társai egyik legnagyobb dilemmáját: ha a világháború borzalmaiból csak néhány száz vagy ezer embert tudsz kimenekíteni, mi alapján döntöd el, ki legyen az? A valós eseményeket feldolgozó, érzelmileg és erkölcsi vonulatával is magával ragadó történet 1940-ben Marseille-ben játszódik, ahol az amerikai vezetésű csoport Európa vezető értelmiségének és művészvilágának nagyjait próbálja törvényes vagy nem teljesen legális úton kijuttatni a fasizmus fenyegetettségéből az USA-ba. Az interjú megszervezéséért köszönet a Libri kiadónak, a szinkronért pedig Flórának.

Íróházaspárok

Milyen lehet az, ha egy munkanap végén nem egy multitól autózik haza az ember és ad csókot hitvesének, aki call-centeresként egész nap kedves betelefonálókkal beszélget, hanem férj és feleség a ház két külön dolgozószobájából sétál ki 46 megírt regényoldallal a háta mögött? Adásunkban azon merengünk el, hogyan hathat az írói siker a házasság dinamikájára, emellett megtudjuk, milyen értelemben nem volt Szobotka Tibor megbízható úriember, és mi látszik a Lars Kepler név mögött álló írópár fején.

Az adásban szereplő házaspárok és a tőlük említett könyvek:

Mary Shelley – Percy Bysshe Shelley

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Szabó Magda – Szobotka Tibor

Szobotka Tibor: Megbízható úriember (Jaffa Kiadó)

Szobotka Tibor: Bánom is én

Siri Hustvedt - Paul Auster

Siri Hustvedt: Amit szerettem

Nicole Krauss – Jonathan Safran Foer

Nicole Krauss: Nagy Palota

Stephen King – Tabitha King

Rita Monaldi – Francesco Sorti

Imprimatur-sorozat

Alexandra Coelho Ahndoril – Alexander Ahndoril (Lars Kepler)

Szabó T. Anna – Dragomán György

Budapest

Budapest az 1896-os millenniumi ünnepségek alatt annyira cool volt, hogy még a bűnözők és a félvilági elemek is valamiféle rózsaszínű, ártatlan felhőn csücsültek. Aztán persze karcosabbá vált a kép az 1940-es évekre, hogy végül a békebelinek is felfogható 80-as évekbeli dél-budai hangulat és a kétezres évek elejének kellemesen alkoholmámoros Király utcája után eljöjjön a disztópikus szembenállás egy kirekesztően klerikális Buda és egy bűnözésből megélni kénytelen Pest között. Persze ez csak az adás íve, a valóság teljesen más. De kit érdekel, amíg ezeket a remek könyveket olvashatjuk?:)

Az adásban tárgyalt könyvek:

Lengyel Péter: Macskakő

Kondor Vilmos: A budapesti kém

Bereményi Géza: Vadnai Bébi

Kőrösi Zoltán: Az ítéletidő

Békés Pál: Csikágó

Péterfy Gergely: A B oldal

Pék Zoltán: Feljövök érted a város alól

LibrAmore Irodalmi kvízjáték - Megfejtés

Előző különkiadásunkban irodalmi kvízjátékunk kérdéseit hallhattátok, most pedig a válaszokat is megosztjuk veletek. Ha kíváncsiak vagytok, ki írt esszét a könyvtárak fontosságáról, ki értelmezte újra Shakespeare A vihar című darabját, és hogy kitől idézünk: Bödőcs Tibortól vagy sem, ebből az adásból kiderül. Facebook oldalunkon kiderül, kik nyertek tőlünk könyvet. :) 

Irodalmi kvízjáték - LibrAmore különkiadás

Az elmúlt hónapok karantékidőszakában nagyon rákaptunk az online kocsmakvízekre, ezért arra gondoltunk, hogy mi is csinálunk egy irodalmi kvízt. Ha van kedvetek velünk játszani, június 7-én éjfélig várjuk a válaszokat az adásban hallható kérdésekre ezen az űrlapon keresztül: https://forms.gle/oZ3ztat6uQo2QGwP7 

Az első három helyezett jutalma természetesen egy-egy könyv lesz és június 8-án fogjuk közzétenni a válaszokat, ugyancsak podcast formában. :)

Reméljük, hogy tetszeni fog a játék. Kérlek, írjátok meg, milyennek találtátok, kíváncsiak vagyunk a véleményetekre.