A sci-fi üzenetei – egy térítő szándékú adás (még) nem hívőknek

Takács Gábor blogger, a GABO Kiadó szerkesztője, a Zsoldos Péter-díj tanácsadó testületének egyik tagja és a Világok találkozása című beszélgetéssorozat társszervezője volt vendégünk. A rendkívül érdekes beszélgetés sok olyan témát érint, ami egy gondolkodó embert akkor is foglalkoztat, ha történetesen nem szokott science fictiont vagy fantasy-t olvasni. Gábor beszél arról is, hogy miért működik különösen jól a novella a spekulatív prózában, mire használja a francia hadsereg a science fiction-szerzőket, és melyik magyar klasszikus sci-fit hasonlítható egy Tarkovszkij-filmhez. Mindenképp olvassatok el egy könyvet vendégünk ajánlásai közül, a többi már magától kerül bele a kosaratokba:) És menjetek el október 17-én 15 órakor a Zsoldos-díj átadójára a Margó Irodalmi Fesztiválon.

Ezekről a könyvekről esik szó az adásban:

Moskát Anita: Irha és bőr

Sepsi László: Rossz beszéd

Johanna Sinisalo: A Nap Magja (ford.: G. Bogár Edit)

Szélesi Sándor: Az ellopott troll

Markovics Botond (Brandon Hackett): Eldobható testek

Veres Attila: A világ helyreállítása

Susanna Clarke: Piranesi (Molnár Berta Eleonóra)

Dan Simmons: Hyperion

Dan Simmons: Hyperion bukása

Frank Herbert: Dűne

Zsoldos Péter: A Viking visszatér

Zsoldos Péter: Távoli tűz

Zsoldos Péter: Az utolsó kísértés

Zsoldos Péter: A feladat

Zsoldos Péter: A holtak nem vetnek árnyékot

William Gibson: Neurománc-trilógia

Arkady Martine: Birodalomnak nevezett emlék

Emily St. John Mandel: Tizenegyes állomás

Emily St. John Mandel: The Glass Hotel (a GABO 2022-ben hozza ki)

Emily St. John Mandel: Sea of Tranquility (angolul 2022-ben jelenik meg)

Gábor Spaceman Spiff című blogját pedig itt tudjátok követni: https://acelpatkany.blogspot.com/.

Úr ír

A címet megcáfolja az adásban felvonultatott könyvsor, ugyanis hölgy is ír:) - az író nemétől függetlenül ajánlunk olyan könyveket, amelyek főszereplői írók, és ebből adódóan az írás körül forog a cselekmény. Van itt minden: kodein és vörösbor mint múzsa, írószeminárium és kirohanás egyes irodalmi témák ellen, sőt, még plágium is. Hiába, az írókkal se mindig egyszerű.

Olvasmánylista:

Michael Chabon: Fenegyerekek

Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a Halálcsillag

Sally Rooney: Hová lettél, szép világ

Peter Ackroyd: The Lambs of London

Rachel Cusk: Körvonal

Merítés-díj 2021 – Fikciós széppróza – a második 5 könyv

A második menetben Pauló Edittel együtt feldolgozott és nagyon fel nem dolgozott családi örökségek felemelő vagy épp fullasztó légkörében töltünk el egy kis időt, majd azt nézzük meg, az emlékezés hogyan ölthet testet két könyvben egymástól nagyon eltérő, de mindenképp Merítés-jelölést érő módokon.

A tárgyalt művek:

Szaniszló Judit: Leli élete

Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca – egy cívis vallomásai

Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Tompa Andrea: Haza

Sándor Iván: Amit a szél susog

Merítés-díj 2021 – Fikciós széppróza – az első 5 könyv

Az adásban az idei 10 jelölt egyik felével foglalkozunk. Zengünk ódát, lantot pengetünk, levegő után kapkodunk – ahogy egy ilyen erős mezőnynél kell.

A tárgyalt művek:

Halász Rita: Mély levegő

Nádasdy Ádám: Szakállas Neptun

Szálinger Balázs: Al-dunai álom

Bereményi Géza: Magyar Copperfield

Szilágyi István: Messze túl a láthatáron

Gyász az irodalomban/A feleségem története

A gyász egyetemes emberi érzés, és a többi érzelemhez hasonlóan mindenki másképpen éli meg, más módon végzi el a gyászmunkát, ami a veszteségre felkészülve vagy a veszteség után vár rá. Az adásban főként olyan könyvekről beszélünk, amelyek alapja valós esemény; a történetek megnyugvást ajánlanak, mindegyik a maga módján.

Ezután elbúcsúzunk Füst Milán leghíresebb könyvétől is, és célba vesszük a következő klasszikust.

Az adás könyvei:

Oliver Sacks: Hála

Sigrid Nunez: A barát

Cecilie Enger: Anyám ajándékai

Cecilie Enger: Lélegezz

Helen Macdonald: H, mint héja

Joan Didion: A mágikus gondolatok éve

Helene Uri: Szavak a múltból

Füst Milán: A feleségem története

Tényirodalmi kitekintés

Nem-szépirodalmi válogatásunk a fizikai és a lelki síkon is ajánl elmélkednivalót: a Budapest-Velence-Spanyolország tengelyen a történelem különböző pillanataiban nézzük meg, mennyire is volt jó akkor és ott élni, a munka világában szó esik bullshit melókról és a tisztes ácsmesterségről, emellett megnézzük, mit csinálhat az ember, ha káoszban az élete, és mit kezdett egy görög isten ugyanezzel a helyzettel.

Az adás könyvei:

Ole Thorstensen: Hogyan csináljuk jól? Egy ácsmester gondolatai az életről

John Lukacs: Budapest 1900

Bánki Éva: Telihold Velencében

Jordan B. Peterson: Túl a renden: újabb 12 szabály az élethez

David Graeber: Bullshit munkák

Robert Capa: A tetten ért halál

Stephen Fry: Mítosz

Tényleg, mi van velünk? – interjú Szeifert Natáliával

Az inspiráló beszélgetésben legutóbbi két regénye (Az altató szerekről; Mi van veletek, semmi?) mellett szó esik etológiáról, egy Karinthy-novelláról és a hálózatelméletről, kocsmákról, ébrenlétről és időről, valamint az is kiderül, miért nevezte őt valaki a kortárs irodalom két lábon járó tudatalattijának.

Józan romantika

Az adásból megtudjátok, milyen az a romantika, amit mi szeretünk: nagyrészt reális, picit boldog és semmiképp sem csöpögős. Van itt románc Brexit-aláfestéssel, románc háttérben pár gyilkossággal, és románc kilistázva, lehet válogatni.

Ezekről a könyvekről beszélünk:

Matthew Dicks: 21 tétel a szerelemről

Robert Galbraith: a Cormoran Strike sorozat

Nick Hornby: Olyan, mint te

Anna Karenina (Klasszikusok Újratöltve no.1)

Szerényen a sokak szerint a világ legjobb regényének tartott Tolsztoj-klasszikus elemzésével kezdjük új, kéthavonta jelentkező rovatunkat, melyben egy-egy fontos regényt porolunk le a magyar és a világirodalom szekcióból felváltva.

És az Anna Kareninát nem Pista bácsi és Kati néni gondolja a legjobbnak – persze lehet, hogy ők is -, hanem többek közt Dosztojevszkij, Nabokov és Thomas Mann. Úgyhogy már csak sznobizmusból is muszáj elolvasni, de akinek nem nőtt ki a sznobizmusa, azt se tántorítsa el a közel ezer oldal, mert remek a regény!:)

Valami virágzik Dániában

Ebben az adásban Soós Anita műfordító kalauzol el bennünket a mai dán irodalom sokszor szélfútta, még többször melankolikus, és jellemzően szókimondó világába. Anita, aki egyébként az ELTE Skandináv Nyelvek és Irodalmak Tanszékének tanára is, nem középiskolás fokon hozza közel hozzánk a dán regényeket: megtudjuk tőle, hogy milyen lenyomatot hagyott a dán irodalmon a puritanizmus, mi jellemzi nyelvileg a szépirodalmi alkotásokat, és hogyan válik a dán irodalom egyre ismertebbé a világban.

Az alábbi regényekről és írókról esik szó az adásban:

Ida Jessen: Új idők – Bagge doktor anagrammái

Kim Leine: A Végelen-fjord prófétái

Kim Leine: A szellemidéző és a tiszteletes

Karen Blixen

Anne Lise Marstrand

Jussi Adler-Olsen

Jesper Stein

Jens Henrik Jensen

Yahya Hassan

Morten Ramsland: Kutyafej